Commons:Licencelés
Shortcuts: COM:L • COM:LICENSE
Ez az oldal a jogi végzettséggel nem rendelkezők számára igyekszik példákon keresztül bemutatni a szerző jogok Commonsra értelmezhető vonatkozásait. Célja, hogy segítsen eldönteni egy adott képről vagy médiafájlról, hogy az feltölthető-e a Wikimédia Commonsba. Ha te a Commons tartalmát szeretnéd felhasználni saját művedben, lásd a Commons:Reusing content outside Wikimedia lapot.
A Wikimédia Commons csakis szabad licencelésű anyagokat fogad el, azaz olyan képeket és egyéb médiafájlokat, amelyeket bárki, bármikor, bármire felhasználhat.[1]
A Wikimédia Commons csak olyan anyagokat fogad el, amelyek
- kifejezetten szabad licenc alá tartoznak, vagy
- Közkincsnek számítanak legalább az Egyesült Államokban és a mű forrásának országában.
A Wikimédia Commonsba nem tölthetők fel „fair use” anyagok, ennek indoklásáért lásd Commons:Fair use. Azokat a médiafájlokat sem tudja elfogadni a Commons, amik kizárólag olyan licencek szerint érhetők el, amelyek csak nem kereskedelmi jellegű felhasználást engedélyeznek (pl. CC BY-NC-SA).
A képre vagy médiafájlra vonatkozó licencet a fájl leíró oldalán kell megjelölni egy megfelelő licencsablonnal. Az adott licenc által igényelt összes információ a leíró oldalon kell megadni. Ezen információ elég kell hogy legyen ahhoz, hogy mások is ellenőrizhessék a licenc állapotát. A licencet ezért legjobb lenne a megfelelő mezőben már a feltöltéskor megadni.
Ha te vagy a szerzői jogok tulajdonosa, és szeretnéd megerősíteni egy mű engedélyezését, akkor használd az angol nyelvű e-mail-sablonok egyikét az OTRS-be küldéshez.
Elfogadható licencek
A szerzői jogi licenc tulajdonképpen egy hivatalos engedély, amely kijelenti, hogy ki és hogyan használhatja a szerzői jogvédelem alatt álló művet. Ezt a licencet csak a szerzői jog tulajdonosa adhatja meg, aki általában maga a szerző (fényképész, festő meg ilyesmi).
Minden Commonson található jogvédett (nem közkincs) anyagot szabad licenc szerint kell licencelni, ami kifejezetten és visszavonhatatlanul lehetővé teszi az anyag felhasználását tetszőleges célra, vagyis az anyagot bárki ingyen/szabadon felhasználhatja vagy hasonló nem megfelelő. Részletesebben, a licencnek az alábbi feltételeknek meg kell felelnie:
- Engedélyezni kell az újbóli kiadást és a disztribúciót.
- Engedélyezni kell a származtatott művek kiadását.
- Engedélyezni kell a mű kereskedelmi jellegű felhasználását.
- A licencnek örökösnek (nem határozott idejűnek) és visszavonhatatlannak kell lennie.
- A mű létrehozóinak nevesítését meg lehet követelni.
- A származtatott művek a forráséval megegyező licenc alatti kiadását meg lehet követelni.
- Digitális disztribúció esetén másolásvédelem nélküli (DRM), nyílt fájlformátum használatát meg lehet követelni.
Sometimes, authors wish to release a lower quality or lower resolution version of an image or video under a free license, while applying stricter terms to higher quality versions. It is unclear whether such a distinction is legally enforceable, but Commons's policy is to respect the copyright holder's intentions by hosting only the lower quality version.
Az alábbi korlátozásoknak tilos a képre vagy médiafájlra vonatkozniuk:
- Csak a Wikimédia használhatja.
- Kizárólag nem-kereskedelmi vagy oktatási célra.
- Csak fair használatra.
- A mű létrehozóinak értesítése kötelező minden / közel minden esetben.
Általában elmondható, hogy az alábbi anyagokat nem lehet feltölteni:
- Nem szabad licencelésű szoftverről készült képernyőkép. A GPL vagy hasonló licenc alá helyezett programok képernyőképeit azonban fel lehet tölteni. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
- TV, DVD és videójáték képernyőképeit. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
- Szerzői jogvédelem alatt álló művek beszkennelt vagy lefényképezett változatai, így többek között könyvborítók, lemez/CD borítók, stb. Bővebben lásd: Commons:Derivative works.
- Szerzői jogvédelem alatt álló jelképek, logók, stb. Nem összetévesztendő a védjegyekkel (angolul: Commons:Trademarks)
- Makettek, maszkok, játékok és egyéb olyan tárgyak, amelyek egy szerzői jogvédelem alatt álló mű alapján készültek - például rajzfilm- vagy mozifilm-szereplőről (itt nem a színészről van szó, hanem a színész által megformált szerepről).
A Commons számára engedélyezhetők olyan művek, amelyek nem állnak szerzői jogvédelem alatt (például mert közkincsnek számítanak). Erről bővebben lásd lejjebb a közkincs bekezdést.
For an explanation of the justification for this licensing policy, see Commons:Licensing/Justifications.
Többszörös licencelés
Egy fájlhoz tetszőleges számú licencet lehet megjelölni, de legalább az egyik licencnek meg kell felelnie a fentebb említett szabad licenc kitételeinek. Például feltölthető egy fájl, ami felhasználható a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! (megfelelő) és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! (önmagában nem elfogadható) licencek alatt. Ebben a példában az újrafelhasználóknak lehetőségük van származékos művek létrehozására egy kompatibilis licenc alatt (Így add tovább!), vagy választhatnak más licencet, viszont ebben az esetben nem adhatják el a származékos művet. Az utóbbi választással létrejött mű azonban nem tölthető fel a Commonsra, hiszen a Nevezd meg! – Ne add el! licenc önmagában nem számít szabadnak.
A bizonyos dolgokat korlátozó többszörös licencelelés például más projektek licencelési szükségleteinek való megfelelés szempontjából lehet érdekes. A többszörös licencelés emellett a származtatott műveket készítők számára is megadja a lehetőséget, hogy egy jobban korlátozó licenc alatt publikálják a művüket - persze csak ha akarják. Ezzel a származtatott műveket készítők nagyobb fokú szabadságot élveznek abban, hogy a munkájukhoz milyen licencet válasszanak.
Széles körben ismert licencek
A Commonsra szánt anyagokat lehetőleg az alábbi, széles körben ismert licencek szerint kellene feltölteni:
- Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! licencek
- GNU General Public License (GPL) / GNU Lesser General Public License (LGPL)
- Free Art License/License Art Libre (FAL/LAL)
- Open Data Commons olyan szabad licencű adatbázisokra, ahol a tartalom is szabad vagy szabad licenc alatt érhető el, vagy nem választható el az adatbázistól [1].
| Creative Commons license icons and names | Abbreviations & versions | OK here? | Notes |
|---|---|---|---|
 |
CC Public Domain Mark 1.0 |  Generally OK
|
Often found on Flickr images, and considered to be freely licensed in most circumstances. - see Public Domain section below |
 |
CC0 |  OK
|
|
 |
CC BY (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) | OK
|
|
 |
CC BY-SA (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) | OK
|
|
 |
CC BY-NC (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) |  Not OK
|
|
 |
CC BY-NC-ND (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) | Not OK
|
|
 |
CC BY-NC-SA (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) | Not OK
|
|
 |
CC BY-ND (1.0 2.0 2.5 3.0 4.0) | Not OK
|
|
| Notes on the symbols | |||
| |||
Még egyszer: a közkincsnek számító anyagokat a Commons szintén befogadja.
A Commonsban alkalmazható többi licenc listáját a Commons:Licencsablonok alatt találod meg.
Forbidden licenses
A szabad kulturális művek definíciójának nem megfelelő licenc alá tartozó műveket nem szabad feltölteni. A miértre a Wikimédia Alapítvány licencelési döntése ad választ.
Az Interneten gyakran fellelhető, de a Commons által nem elfogadható licencek közé tartoznak többek között:
- A Creative Commons Non-Commercial Only (-NC) licencei
- A Creative Commons No-Derivatives (-ND) licencei
- A licenc nélküli, fair use, fair dealing vagy egyéb jogi kitételeket tartalmazó anyagok.
Creative Commons Non-Commercial Only (-NC) licenses
Creative Commons No-Derivatives (-ND) licenses- Unlicensed material usable only under fair use, fair dealing, or other similar legal exceptions (see below for the reasons)
- GNU Free Documentation License (GFDL), under certain conditions (see below)
A Commons által nem elfogadható licenccel ellátott művet csak akkor lehet a Commonsra feltölteni, ha több licenccel rendelkezik, melyeknek legalább az egyike a Commons számára elfogadható.
If an image is not OK, consider asking the author to release their work under a free license such as CC BY (Creative Commons Attribution license), or CC BY-SA (Creative Commons Attribution-ShareAlike).
GNU Szabad Dokumentációs Licenc
A GNU Szabad Dokumentációs Licenc (GFDL) a legtöbb tartalomhoz nem praktikus, különösen, ha az anyag nyomtatásba kerül. A licenc szerint ugyanis annak egész szövegét a publikált anyaggal együtt kell megjelentetni. Ezért tehát célszerű kettős licenc alá venni a kérdéses műveket, és a GFDL mellé egy egyszerűbb felhasználást is engedélyező licencet is megjelölni, például egy Creative Commons licencet. Ha lehet, akkor a saját műveidet ne helyezd GPL vagy LGPL licenc alá, mert ezek igazából csak szoftverek számára megfelelő licenctípusok.
GFDL is not permitted as the only acceptable license where all of the following are true:
- The content was licensed on or after 15 October 2018. The licensing date is considered, not the creation or upload date.
- The content is primarily a photograph, painting, drawing, audio or video.
- The content is not a software logo, diagram or screenshot that is extracted from a GFDL software manual.
Licencelési információk
A Commons képleíró lapjainak mindegyikén tisztán meg kell jelentetni, hogy az anyagot milyen licenc alatt publikálták, illetve hogy a licenc szerint milyen egyéb leíró adatoknak kell a művel együtt szerepelniük (művész neve, stb.) A leíró lapon emelett elég információnak kell ahhoz szerepelnie, hogy mások az információk alapján ellenőrízhessék a mű licencelési státuszát - még akkor is, ha ezt a licenc maga, vagy a szerzői jogi törvények nem követelik meg.
Az alábbi információkat tehát kötelező a leíró oldalon megadni, akár kéri a licenc, akár nem:
- Az anyagra alkalmazandó 'licencet. Ezt a licencsablonok segítségével kell megadni.
- Az anyag forrása. Ha a feltöltő egyben a szerző is, akkor azt (angolul) tisztán és világosan ki kell jelenteni (például "Created by uploader" ("A feltöltő munkája"), "Self-made" vagy "Own work" ("saját munka")). Ha nem saját munka, akkor az interenetes forrás webhivatkozását kell megadni. Figyelem: egy másik Wikipédiáról átmásolt fájl esetében az a Wikipédia általában nem számít engedélyezett forrásnak, hacsak először a mű nem ott jelent meg. Mindig az eredeti forrást kell megadni.
- Az anyag alkotóját/készítőjét/szerzőjét. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében az alkotó halálának éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél). Egy olyan általános licencsablon, amely azt sugallja, hogy a feltöltő egyben a szerző jog tulajdonosa (pl. {{PD-self}}), nem mentesít az alkotó megadásának kötlezettsége alól. Erre egyetlen egy kivétel van: ha a szerző szeretne névtelen maradni, vagy ha a szerző ismeretlen, de elég információ áll rendelkezésre arról, hogy a mű közkincs (például a mű elkészítésének vagy publikálásának éve).
Kevésbé fontos, de az alábbi információkat is meg kellene adni, ha lehet:
- Az anyag leírása. Miről szól? Hogyan készült?
- Az anyag elkészítésének helye és dátuma. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében a mű elkészítésének éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél).
A leírást az információs sablon kitöltésével lehet a legjobban elkészíteni. A sablon használatához lásd a Commons:Első lépések/Tökéletesség lapot.
Licencelési szempontok
Bizonyos esetekben egy médiafájlnak több licencelési szempontja is lehet. Ha a mű elkészítéséhez többek járultak hozzá mérvadó mértékben, akkor mindegyiküknek joga van a végeredményhez, és mindegyiküknek szabad licenc alá kell helyeznie a saját részét - lásd származtatott művek (angolul). Ennek a szabályozása azonban országról országra változhat. Egy pár szemléltető példa:
- Egy zenemű esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, és ezek mindegyikének szabad licencelésűnek vagy közkincsnek kell lennie:
- A zenei partitúra joga a zeneszerzőt illeti
- A dalszöveg joga a dalszövegírót illeti
- Az előadás joga az előadót (énekest, zenekart) illeti
- A hangfelvétel joga a stúdiót vagy lemezkiadót illeti
- Egy műalkotásról készült kép (például könyvborító) esetén is hasonló a helyzet:
- Az eredeti műalkotás készítőjének (festőművésznek, szobrásznak) joga van a reprodukciókhoz és a származtatott művekhez
- A fényképésznek joga van a fényképhez, amennyiben az nem az eredeti mű teljes mértékű reprodukciója.
- Egy épületről készült kép esetén az építésznek joga lehet egy pár egyedi építeszeti megoldáshoz, de ez a szabályozás országról országra lényegesen eltér. Angolul erről többet a Commons:Freedom of panorama lapon.
Komplikált is tud lenni, hogy kinek mihez van joga. Ha például egy képzőművészeti alkotás nem egy másik alkotás fő témája, akkor általában csak az másik alkotás szerzője (fényképésze, filmese) élvez szerzői jogvédelmet. Ha például valaki egy múzeumban lefényképez egy látogató-csoportot, akkor a fényképen a múzeumban kiállított, falon lógó képek is láthatóak lesznek. Ebben az esetben azonban a festmények szerzői jogi státuszát nem kell figyelembe venni. Az sajnos nincsen tisztán meghatározva, hogy pontosan hol is a határ. A Commons:De minimis irányelv több információt tartalmaz erről az elképzelésről.
Az összes licencelési szempontot meg kell állapítani és kifejezetten meg kell említeni. A legtöbb reprodukció szerzője nem támaszthat szerzői jogi igényeket; egy festményről készült digitális fénykép/reprodukció készítője nem birtokol új szerzői jogot az elkészült digitális képpel kapcsolatban. Szerzői jogi kérdés csakis az eredeti festménnyel kapcsolatban merül fel. Ugyanez vonatkozik a képernyőképekre is.
Közkincs
Material released under a license like CC0 is considered the equivalent of public domain material; works that lack originality and edicts are in the public domain; a few governments around the world, including the US Federal, California, and Florida governments place most of their works, including most of their public records in the public domain; the English Wikipedia's guideline on public domain material more precisely defines these many exceptions.
A Commons elfogadja a közkincsnek számító anyagokat, azaz az olyan dokumentumokat, amelyeket engedélyez a fenti kivétel vagy amelyekre nem vonatkozik szerzői jogi védelem, vagy amelyek esetében ez a védelem lejárt. A közkincs meghatározása azonban eléggé összetett: a szerzői jogok országról országra változnak, ezért elképzelhető, hogy ami egy országban közkincsnek számít, az a másik országban még szerzői jogi védelem alatt áll. Léteznek minimális követelményeket meghatározó nemzetközi egyezmények, például a Berni Egyezmény, de az adott országok jogkörnyezete túlléphet ezeken a minimális követelményi szinteken. Átalában elmondható, hogy ha egy mű alktotója több, mint 70 éve halott, akkor a művei az alkotó állampolgársága szerinti országban és az első publikálás országában közkincsnek számítanak. Ha a mű névtelen volt, vagy együttműködés eredménye (például egy enciklopédia), akkor általában az első publikálást követő 70. év után válik közkinccsé. Ha a szerző széles körű keresést követően is ismeretlen, akkor feltehető, hogy a mű közkincs a készítését követően 120 évvel (további részletekért lásd: {{PD-old-assumed}}).
Számos ország ezt a 70 éves szerzői jogi elévülést alkalmazza – egy jelentős kivétel erre az USA. Történelmi okoból az Egyesült Államokban lényegesen összetettebb ez a szabályozás:
- Az 1928 előtt nyilvánosságra hozott művek már nem jogvédettek (közkincsek).
- Az 1964 előtt publikált művek esetében a védelmi idő a publikálástól számított 28 év (így már lejárt), kivéve, ha a jogtulajdonos kérte a védelem megújítását (a nyilvánosságra hozatal után legalább 27, legfeljebb 28 évvel).
Ha a megadott időszakban meg lett újítva a szerzői jogi védelem, akkor az a nyilvánosságra hozataltól számított 95 év.
Az 1964 előtt publikált művek nagy többségének már lejárt a védelmi ideje, de minden esetben szükséges ellenőrizni a megújítás hiányát (ez megtehető a szerzői jogi hivatal honlapján keresve az 1951–1963 között nyilvánosságra hozott művek esetében).
- Az 1978 előtt nyilvánosságra hozott műveknél a nyilvánosságra hozataltól számított 95 év.
- Az 1978-ban vagy később nyilvánosságra hozott művek (a magyar szabályozáshoz hasonlóan) a szerző halála után 70 évig védettek. A név nélkül nyilvánosságra hozott és a fizetségért létrejött művek az nyilvánosságra hozatalt követő 95 évig vagy a mű létrejötte után 120 évig élveznek szerzői jogi védelmet, attól függően, hogy melyik rövidebb.
1978 előtt létrejött, de 1978-ban vagy később nyilvánosságra hozott műveknél különleges szabályokat alkalmaznak. Ezek a feltételek az USA-ban a külföldi művekre is ugyanúgy vonatkoznak.
Az első kiadás éve és helyszíne ezért kulcsfontosságú. Több országban egy bizonyos dátum előtt kiadott összes mű közkincsnek számít. Az USA-ban ez a dátum 1928. január 1. Más országokban a kormány által kiadott összes mű közkincsnek számít, máshol a kormány fenntart magának némi szerzői jogi védelmet. A részletekhez lásd a Commons:Szerzői jogi szabályok területenként lapot.
In the US, the copyright situation for sound recordings (including those published before 1928) is a special case. Under Title II of the Music Modernization Act, recordings that were first fixed prior to February 15, 1972 are copyrighted for a period of time under US federal copyright that depends on when the recording was first published. This federal copyright applies regardless of any formalities (copyright notice, registration, and/or renewal.) The specific copyright term lengths are as follows:
- Recordings that were first published prior to 1923 entered the public domain on January 1, 2022.
- Recordings that were first published between 1923 and 1946 are copyrighted for a period of 100 years after first publication.
- Recordings that were first published between 1947 and 1956 are copyrighted for a period of 110 years after first publication.
- Recordings that were published after 1956 and first fixed prior to February 15, 1972 will enter the public domain on February 15, 2067.
Sound recordings that were first fixed on or after February 15, 1972 are subject to the same US copyright law term lengths and provisions as other works.
Bizonyos jogkörnyezetekben (például az Egyesült Államokban) valaki egy saját maga által készített művet közkincsnek nyilváníthat. Máshol (például az Európai Unióban) erre a jogi szabályozás nem ad lehetőséget; helyette meg lehet engedni a kép szabad felhasználását például a Creative Commons Zero Waiver licenccel, amivel lemond az összes szerzői jogról, ám ez a lemondás nem feltétlenül érvényes jogilag olyan mértékben, mint amit általában „közkincsnek” tekintünk (pl. a szerző személyhez fűződő jogaival kapcsolatban).
The Hirtle chart is a tool for helping to determine if something is in the public domain in the United States. Commons:International copyright quick reference guide helps to determine if a work first published outside the United States can be uploaded.
Az amerikai és az Amerikán kívüli szerzői jogok egymásra hatása
A Commons egy nemzetközi projekt, bár a szerverei az USA területén helyezkednek el, és a cél a Commons tartalmának maximális mértékű, újbóli felhasználása. Nem-amerikai művek feltöltését általában csak akkor engedélyezik, ha a művet egy olyan szabad licenc védi, amely az USÁ-ban és a mű eredeti országában is érvényes, vagy ha mindkét országban közkincsnek számít. A "mű eredeti országának" az tekinthető, ahol a művet először publikálták.[2]
Egy Amerikán kívüli országból a Commonsba való feltöltés esetén az adott ország és az USA szerzői jogi törvényei alkalmazandóak. Ha egy harmadik országban található szerverről letöltött anyagot szeretél a Commonsba feltölteni, akkor az amerikai, a te országod és a webszerver harmadik országának törvényei az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy az anyagra vonatkozó licencet az összes alkalmazható jogkörnyezetben lehessen alkalmazni. Ha az anyag közkincs, akkor mindezen jogkörnyezetekben jogkincsnek kell lennie ahhoz, hogy a Commonsra fel lehessen tölteni (és ha eddig figyeltél, akkor tudod, hogy még az anyag eredeti országában is).
Például ha valami Magyarországról akar feltölteni a Commonsba egy olyan képet, amit egy francia weboldalról szerzett, akkor a feltöltőre a magyar, a francia és az amerikai szerzői jogi törvények vonatkoznak. Ahhoz, hogy az illető feltölthesse a képet a Commonsba, közkincsnek kell lennie Magyarországon, Franciaországban és az USA-ban, vagy pedig egy mindhárom ország számára elfogadható licenccel kell rendelkeznie.
Kivétel: Kétdimenziós, közkincsnek számító műalkotások hű reprodukcióit a Wikimédia Alapítvány 2008. júliusi döntésében közkincsnek tekinti. A {{PD-Art}} licensablon megfelelő használatához lásd a Commons:When to use the PD-Art tag útmutatást.
Uruguay Round Agreements Act
- Main page: Commons:URAA-restored copyrights
Az Egyesült Államok és nem amerikai művek vonatkozásában arra érdemes figyelni, hogy az USA elfogadta az Uruguay Round Agreements Act-et (URAA). Ez a törvény Amerikán belül visszaállította a külföldi művek szerzői jogi védelmét abban az esetben, ha az URAA-ban meghatározott időpontban a mű forrásának országán belül a mű szerzői jogvédelem alatt állt. A legtöbb ország esetében az URAA időpontja 1996. január 1. Ez azt jelenti, hogy a külföldi művek az USA területén belül szerzői jogvédelmet kaptak még akkor is, ha az URAA időpontja előtt közkincsnek számítottak. Bővebben az angol Wikipédiában lásd: Wikipedia:Non-U.S. copyrights.
Because the constitutionality of this law was challenged in court, Commons initially permitted users to upload images that would have been public domain in the U.S. without the URAA. However, the constitutionality of the URAA was upheld by the U.S. Supreme Court in Golan v. Holder. After discussion, it was determined that the affected files would not be deleted en masse but reviewed individually. There was further discussion about the best method for review of affected files, resulting in the creation of Commons:WikiProject Public Domain.
Files affected by the URAA should be tagged with {{Not-PD-US-URAA}}.
Files nominated for deletion due to the URAA should be evaluated carefully, as should be their copyright status under US and local laws. A mere allegation that the URAA applies to a file cannot be the sole reason for deletion. If the end result of copyright evaluation is that there is significant doubt about the freedom of a file under US or local law, the file must be deleted in line with the precautionary principle.
PD 1.0 and Flickr
See also: Commons:Flickr files. 
The Creative Commons Public Domain 1.0 mark (PDM) is often applied to images on photography websites such as Flickr.com, and is not a license. Despite this, the community found that when a user applies PDM to their own work, they are releasing their work to be in the public domain, and these works are believed to be freely licensed. For further information, see Accept files published by the copyright holder with a Public Domain Mark.
A Fair use nem engedélyezett a Commonson
A Wikimédia Commons nem fogad be tartalmat a fair use alapján. Az indoklást lásd: Commons:Fair use.
Származtatott művek
Szeretnél egy képet Miki egérről, de persze nem lehet csak úgy beszkennelni. Mi lenne, ha lefotóznád a bábút, és azt a fotót töltenéd fel? Ne tedd. Azért nem lehet ilyen bábúkról fényképeket feltölteni, mert származtatott műnek számítanak, és az eredeti szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni.
Az amerikai szerzői jogról szóló US Copyright Act of 1976 a 101. bekezdésében az alábbit mondja ki: "Származtatott műnek számit egy olyan alkotás, amely egy vagy több már létező alkotást vesz alapul, például fordítást, megzenésítést, rendezést, megregényesítést, mozifilmváltozatot, hangfelvételt, műalkotás reprodukcióját, sűrítést, lerövidítést, vagy bármi más egyéb módot, amelyen keresztül az alkotást újra lehet adoptálni vagy átalakítani. Egy szerkesztői megjegyzésekből, jegyzetekből, magyarázatokból vagy egyéb, eredeti alkotói munkából álló alkotást is "származtatott műnek" kell tekinteni." Egy szerzői jogvédelem alatt álló tárgyról készült fénykép az amerikai jog hatályosságán belül származtatott műnek tekinthető. A fenti törvént 106. bekezdése szerint: " (...) A szerzői jog tulajdonosa ezen bekezdés szerint kizárólagos jogokat kap az alábbiak elvégzésére és engedélyezésére: (...) (2) a szerzői jog védelme alatt álló alkotásról származtatott művek létrehozása;"
Az engedély nélküli származtatott művek, például játékokról, bábúkról készült fényképek ezért a Commonson törlésre kerülnek. Bővebben lásd: Commons:Derivative works.
Exception: So-called useful articles - objects with an intrinsic utilitarian function, even if commercial designs, are not subject to copyright protection in the US. Consequently, images thereof are not derivative works under US law. For details and applicability of this exception, see the Supreme Court’s decision in Mazer v. Stein, and {{Useful-object-US}}.
Egyszerű formák
.svg){kind=logo}
A legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyat és terméket számos és többféle szellemi tulajdont védő törvény védi, de a szerzői jog csupán egy az ilyen védelmek közül. Nagyon fontos különbséget tenni a szerzői jog, a védjegy és a szabadalom között. A Wikimédia Commons csak a szerzői jog védelmével foglalkozik, méghozzá az alábbi okokból:
- Szinte bármire be lehet védjegyet jegyeztetni, és nem sok értelme lenne mindent megtiltani.
- A védjegyek és a szabadalmak főleg a gyártás és a forgalmazás szempontjából lényegesek, de az ilyen tárgyakról készült fényképeket szabadon lehet reprodukálni.
→ A Commons ezért befogad bármilyen olyan védjegyet, aminek a szerzői jogi védelme lejárt. Ezenkívül a Commons befogad olyan képeket, amik szokásos betűtípussal írott szöveget és egyszerű geometriai alakzatokat ábrázolnak, még akkor is, ha ez történetesen egy közelmúltbeli, védjegyoltalmat élvező logó, azon az alapon, hogy egy ilyen kép nem megfelelően egyéni, eredeti jellegű ahhoz, hogy szerzői jogi védelmet élvezzen.[3] Az ilyen képeket a {{PD-ineligible}} sablonnal vagy az ilyen művekre vonatkozó specifikusabb licencsablonok egyikével (pl. {{PD-textlogo}} az egyszerű logókhoz) kell megjelölni.
Raster renderings (i.e. PNG images) of uncopyrighted simple designs can themselves be regarded as being uncopyrighted. For vector images (i.e. SVG files) of uncopyrighted simple designs, the question as to whether the vector representation has its own copyright is less clear; see the English Wikipedia copyright information about fonts and the {{PD-textlogo}} talk page for more information.
Néha nagyon nehéz megitélni, hogy egy formára vonatkozhat-e szerző jogvédelem, avagy nem, és az efféle képeket gyakran jelölik törlésre, néha változó eredményekkel.
Betűtípusok
Egy betűtípus raszteres leképezése az USA területén belül nem élvezhet szerzői jogvédelmet, ezért közkincsnek számít. Más országokban azonban más lehet a helyzet, erről bővebben az angol Wikipédia ír: Fonts. Betűtípusoknál a {{PD-font}} sablont kell használni.
Szerzői jogi szabályok
Some guidance on applicable copyright rules can be found at
- Commons:Szerzői jogi szabályok területenként
- Commons:Szerzői jogi szabályok témakör szerint (korábban „Commons:Image casebook”)
Lásd még
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Ezeket a jogokat a szerzői jogtól független földrajzi, védjegy és egyéb törvények is szabályozhatják, amelyek betartásáért a Wikimédia Commons nem felelhet. Ennek angol nyelvű kifejtéséhez lásd: Commons:Non-copyright restrictions. A Wikimédia Commons igyekszik arról gondoskodni, hogy a kép leíró oldalán bármiféle korlátozásról szó essen, de a képeket újra felhasználók felelőssége arra ügyelni, hogy a kép használatával nem sértenek törvényt. Egyes anyagok például egy adott országban már kikerülhettek a szerzői jogi védelem alól, de egy másikban még nem. Ezentúl több Commonsban használt licenc, így a GFDL és a Creative Commoons Share-Alike egyik feltétele az, hogy bármilyen származtatott mű csak a forrással megegyező licenc alá kerülhet
- ↑ In cases where a work is simultaneously published in multiple countries, the "country of origin" is the country which grants the shortest term of copyright protection, per the Berne Convention.
- ↑ Lásd az Ets-Hokin v. Skyy Spirits Inc per anyagát, ahol úgy döntöttek, hogy a SKYY vodka üvege és logója nem élvezhet szerzői jogi védelmet
Külső hivatkozások
Collections of laws:
- UNESCO collection of copyright laws.
- WIPO Lex.
- CERLALC: Copyright laws of Latin America, the Caribbean states, and Spain and Portugal.
- CIPR: Copyright laws of the CIS nations and the three Baltic states.
- ECAP: Copyright laws of ASEAN countries.
- EuroMed Audiovisual II EU programme; has recent copyright laws of some mediterranean states (from Morocco to Turkey).
Copyright treaties:
Other:
- Circular 38a: International Copyright Relations of the United States, from the U.S. Copyright Office. (A bit dated, some countries are missing.)
- Circular 38b: Highlights of Copyright Amendments Contained in the URAA, from the U.S. Copyright Office.
- 17 USC 104A: Copyright restorations in the U.S. due to the URAA
- Copyright in the USA
A Wikimédia Commons irányelvei és útmutatói | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Irányelvek |
|  | |||||||
| Útmutatók |
| ||||||||
| Licencelési súgó (Kocsmafal) |
| ||||||||
| WMF-irányelvek | |||||||||